A jelenleg telepített Flash plug-in korábbi verziójú, kérem, frissítse az oldal megtekintéséhez!
Ma 2016. december 8. csütörtök, Mária napja van.


 
 
 
 
 
 
 
 
 



Széchenyi emlékhelyek
1. Széchenyi Kastély és emlékmúzeum

2. Hársfasor

3. Szent István plébániatemplom

4. Széchenyi szobor

5. Széchenyi Mauzóleum

6. Széchenyi Múzeumvasút

7. Kisvasút skanzen

  1. Széchenyi Kastély és emlékmúzeum

A kastély újjáépítése a háborús pusztulása után sokáig váratott magára. Az sem dőlt el hosszú ideig, hogy a felújítást követően milyen funkcióra lesz alkalmas az egykori grófi lakóhely. A rekonstrukciós munkák 1969-ben kezdődtek, és addigra kialakult, hogy Széchenyi István életével foglalkozó kiállítás kap helyet az épületben. A Széchenyi István Emlékmúzeum gyűjteménye a legnagyobb az országban, amely egy történelmi személynek állít emléket.
A múzeum anyagának összegyűjtésében, a szakmai munka koordinálásában elévülhetetlen érdemeket szerzett dr. Környei Attila történész, aki haláláig (2000) igazgatója volt a múzeumnak.
A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum a létrehozója, -és alapításától napjainkig háttérintézménye - az 1975-ben alakult Országos Széchenyi Kör-nek.

A főépület 1973-ban, a Széchenyi-szárnynak nevezett nyugati épületrész 1985-ben készült el.
A Múzeum főépületében, a földszinten Széchenyi István életének emlékeit állították ki.
Itt látható, pl. Széchenyi miniszteri dolgozószobájának berendezése, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia bocsátott a múzeum rendelkezésére.

Ugyancsak itt tekinthetjük meg a család történetét bemutató, valamint Széchenyi Ferenccel kapcsolatos kiállítási anyagot is.
Az emeleti termekben Széchenyi István közéleti munkásságát, gazdasági tevékenységét, műszaki alkotásait szemlélhetjük meg. A nagyteremben látható a kastély egyetlen megmaradt rokokó kályhája, a falakon pedig neves művészek Széchenyi Istvánt és a család más tagjait ábrázoló festményei láthatóak.
Helyet kapott itt a folyamszabályozásokkal (Duna, Tisza), a közlekedésfejlesztéssel, (gőzhajózás, vasút), az úthálózat korszerűsítésével, megépítésével kapcsolatos tárgyi és képi anyag, valamint a korszerű majorgazdálkodás, ló, juh- és selyemhernyó-tenyésztés, gőzmalomépítés dokumentumai.
A folyosó benyílóban például a Lánchíd építéstörténete követhető nyomon, amely kiállítás különleges darabja az alapkő letételénél használt ezüst vakolókanál.
Az épület keresztszárnyában, a Széchenyi- szárny emeletén az Országos Műszaki Múzeum anyaga:
"A magyar ipar Széchenyitől a XX. századig" c. kapott állandó kiállítási lehetőséget.
A Széchenyi István Emlékmúzeum elérhetőségei:
9485 Nagycenk, Kiscenki u. 3.
Tel.: +36 / 99 / 360-023

Kiállítások:
Gróf Széchenyi István élete és munkássága
A magyar ipar a reformkortól a XX. századig

Nyitvatartás:
Nyitvatartás ide kattintva tekinthető meg > > >

Széchenyi Örökség Honlapja > > >


Pénztárzárás: a múzeum zárása előtt 30 perccel

A Széchenyi István Emlékkiállítás Nagycenk
 2013. március 15-től érvényes jegyárai
- Teljes árú felnőtt: 1200Ft/fő
- Kedvezményes felnőtt (62-70 év között): 600Ft/fő
- Kedvezményes családi felnőtt (legalább két 18 év alatti személyt kísérő, egy/két szülő vagy közeli hozzátartozó): 600Ft/fő
- Ifjúsági (6-26 éves korig): 600Ft/fő
- Csoportjegy I. (diákcsoport 15 főig): 6.400Ft/csoport
- Csoportjegy II. (diákcsoport 16-25 főig): 8.400Ft/csoport
- Családi jegy (2 fő felnőtt + gyermekeik): 2.700Ft/család

2. Hársfasor

A kastély bejáratával szemben indul a 20 méter széles 2,6 km hosszú, - és ma már a világörökség védelme alatt álló - hársfasor. Széchenyi Antal gróf és felesége Barkóczy Zsuzsanna 1754-ben ültette a szép kettős fasort.

Eredetileg lovaglóútként használták. Ültetéskor 645 kislevelű hárs mennyisége mára 461 darabra csökkent. A több mint 200 év alatt harmadrésze kipusztult. Átlagos magasságuk 16 m körül van. 1975-ben komoly anyagi ráfordítással állagmegvédő és rekonstrukciós munka indult; törzskönyvezés nyesés, plombálás (kibetonozás) ifjítás, pótlás.

 
Mára azonban bebizonyosodott, hogy ez az állagmegóvási művelet nem hozott sikert. Az egyre előrehaladó pusztulás kapcsán 2002-ben drasztikus nyesési munkákat kezdtek, de a környezetvédő szakemberek nem találták jónak ezt a megoldást sem. Csak reménykedni tudunk, hogy egy új eljárással meghosszabbítható a hársfasor élete, a világörökség eme ritkasága.

A hársfasor végén találjuk a legnagyobb magyar fia, Széchenyi Béla és ifjú, szép nejének, Erdődy Hannának gyönyörű síremlékét. A piros gránitból készült, bronzdomborművekkel díszített, hatalmas szarkofágot Béla gróf emelte, a 27 évesen, kislánya születésekor elhunyt hitvese számára. Széchenyi Béla grófot, 46 évi özvegység után, 1918-ban, hőn szeretett neje mellé temették.

Sírfeliratukon ez áll:
" Legyenek oly boldogok a túlvilágon, amint egymást az életben hőn és hűn szerették."

A hársfasor végében kis kápolna és remeteség állott még. A mindenkori cenki remete feladata volt a kápolna őrzése, gondozása, a déli harangozás, valamint, hogy a kastélykápolna esti imáján részt vegyen, ministráljon, vasárnap a templomban az orgona fujtatását végezze.
  3. Szent István plébániatemplom

Nagycenk község kulturális, történelmi és vallási középpontjában, a Széchenyi-tér dél-nyugati magaslatán áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom. Története közel hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk.

A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át a katolikus hitről. 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. január 7-én már ezt írta naplójába:
" Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.

A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
4. Széchenyi szobor

A mai Széchenyi - teret a legnagyobb magyar szobra uralja. A magas, tagolt kőtalapzaton áll gróf Széchenyi István teljes alakos bronzszobra.
A szobor talapzatát a család címere díszíti, alatta
Széchenyi híres mondása: "Magyarország nem volt, hanem lesz"
Egészen pontosan: "Sokan azt, gondolják: Magyarország -volt -én azt szeretem hinni: lesz ! "

Az egyik leghitelesebb köztéri Széchenyi- szobor alkotója Stróbl Alajos szobrászművész, a kőtalapzaté Hild Károly soproni kőfaragómester.

A szobor költségeit országos gyűjtésből befolyt összegből, a község, a vármegye és Széchenyi Béla által felajánlott összegből fedezték.

 
A szobor ünnepélyes felavatásra 1897. szeptember 21-én,- Széchenyi István születésnapján -került sor.
  5. Széchenyi Mauzóleum

A plébániatemplom mögött- balra- helyezkedik el a községi temető, amelynek közepén áll a Széchenyi-család temetkezési helyéül szolgáló sírbolt. A mauzóleum két részből áll: a belső rész egy ovális alaprajzú barokk kápolna, amelyet Barkóczy Zsuzsanna (Széchenyi Antal özvegye) építtetett a temető megnyitásával egyidőben, 1778-ban.

A téglalap alapú klasszicista előcsarnokot Széchenyi Ferenc emeltette hozzá 1806-1810 között, kastélyának átépítőjével Ringer Józseffel. A görögös homlokzat közepén két dór oszlop között nyílik a bejárat.

A kápolna oltárképét Hess Mihály egri művész festette (Krisztus mennybemenetele). Az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta kőkeretes lejárata, amelynek szűk lépcsője felett ez olvasható: "Voltunk mint ti, lesztek mint mi : por és hamu."
A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatti ovális tér bal oldalán nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchenyi leszármazott (a grófi famíliából) kapott helyet. Ugyancsak itt találjuk Széchenyi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és közelében azt a vasládát, amelyben Széchenyi István - az öngyilkos golyó által kiszakított - koponyacsontját láthatjuk.

Nyitvatartás:
Nyitvatartás ide kattintva tekinthető meg > > >



6. Széchenyi Múzeumvasút

A nagycenki Széchenyi-kastély közelében,
- a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút kezdeményezésére - 1972-ben épült meg a Közlekedési Múzeum 760 mm nyomtávolságú, gőzüzemű múzeumvasútja, a Széchenyi Múzeumvasút.

 

A vasutat a GYSEV Zrt. üzemelteti, a szolgálatot gyermekvasutasok látják el.
A gőzmozdony és a vonatszerelvény a század elején, a 2003-ban beszerzett dízelmozdony 1950-ben épült.
Bár a múzeumvasút vonala mindössze 3600 m hosszú, mind a fiatal, mind a felnőtt "vasútbarátok" körében nagy népszerűségnek örvend.

A múzeumvasút 2016. március 26. – szeptember 18-ig szabad és munkaszüneti napokon, valamint a meghirdetett pénteki napokon közlekedik menetrend szerint:
Csütörtöki közlekedési nap:
2016. június 2.
Pénteki közlekedési napok:
2016. május 20, 27. június 3, 10. július 8, 15. augusztus 5.  szeptember 9, 16.

Egyes előre meghirdetett napokon gőzmozdonnyal, máskor dízelmozdonnyal jár a Múzeumvasút.
Gőzmozdonyos közlekedési napok 2016-ban:
május: 1, 15, 16, 28, 29.
június: 3, 18, 25. 
július: 23, 24.
augusztus: 20, 21.
szeptember: 17, 18.

Menetrenden kívüli időpontokra különvonat rendelhető.
A megrendelést vasútüzemi okok miatt kérjük legalább 7 munkanappal a kívánt indulás előtt a megküldeni!

Információ és különvonat rendelés:

GYSEV Zrt.
H-9400 Sopron, Mátyás kir.u.19.
Tel.: 99/577-244
E-mail: gysev@gysev.hu
Web: www.gysev.hu

  7. Kisvasút skanzen

A Múzeumvasút végállomásánál (a Kastély vasútállomás mögött) találjuk a Közlekedési Múzeum szabadtéri kiállítását, ahol század eleji kisvasúti mozdonyokat és vagonokat mutatnak be, - a gyermekek legnagyobb örömére.

A bemutatóhely Széchenyi Istvánnak állít emléket, aki a magyar vasútfejlesztésben óriási szerepet játszott.

 
 
 
 
 
 
 
A jelenleg telepített Flash plug-in korábbi verziójú, kérem, frissítse az oldal megtekintéséhez!
 
 
 
 
 
További kiemelt bannerek >
 
Nagycenk Nagyközség
Önkormányzata

9485 Nagycenk, Gyár u. 2.
Tel: +36 99 360-012
E-mail:
titkarsag@nagycenk.hu

Felelős kiadó:
Nagycenk Önkormányzata

Felelős szerkesztő:
Horváth László

Grafikai terv és programozás:
Bognár Tamás
webmaster@nagycenk.hu

© Nagycenk Nagyközség
Önkormányzata, 2016
NAGYCENKIEKNEK
Hírek, tájékoztatók
Községháza
Intézmények
Nagycenk múltja és jelene
VENDÉGEINKNEK
Nagycenkről
A környék
Szállás, vendéglátás
Tudnivalók
Séta Nagycenken
ÜGYINTÉZÉS, HIVATALI ÜGYEK
Polgármesteri hivatal
Dokumentumtár
Pályázatok, hirdetmények
Gazdálkodási adatok