|
|
 |
 |
|
1. Széchenyi Kastély és emlékmúzeum
A kastély újjáépítése a háborús pusztulása után sokáig váratott magára. Az sem dőlt el hosszú ideig, hogy a felújítást követően milyen funkcióra lesz alkalmas az egykori grófi lakóhely. A rekonstrukciós munkák 1969-ben kezdődtek, és addigra kialakult, hogy Széchenyi István életével foglalkozó kiállítás kap helyet az épületben. A Széchenyi István Emlékmúzeum gyűjteménye a legnagyobb az országban, amely egy történelmi személynek állít emléket.
|
A múzeum anyagának összegyűjtésében, a szakmai munka koordinálásában elévülhetetlen érdemeket szerzett dr. Környei Attila történész, aki haláláig (2000) igazgatója volt a múzeumnak.
A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum a létrehozója, -és alapításától napjainkig háttérintézménye - az 1975-ben alakult Országos Széchenyi Kör-nek.
A főépület 1973-ban, a Széchenyi-szárnynak nevezett nyugati épületrész 1985-ben készült el.
A Múzeum főépületében, a földszinten Széchenyi István életének emlékeit állították ki.
Itt látható, pl. Széchenyi miniszteri dolgozószobájának berendezése, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia bocsátott a múzeum rendelkezésére.
Ugyancsak itt tekinthetjük meg a család történetét bemutató, valamint Széchenyi Ferenccel kapcsolatos kiállítási anyagot is.
Az emeleti termekben Széchenyi István közéleti munkásságát, gazdasági tevékenységét, műszaki alkotásait szemlélhetjük meg. A nagyteremben látható a kastély egyetlen megmaradt rokokó kályhája, a falakon pedig neves művészek Széchenyi Istvánt és a család más tagjait ábrázoló festményei láthatóak.
Helyet kapott itt a folyamszabályozásokkal (Duna, Tisza), a közlekedésfejlesztéssel, (gőzhajózás, vasút), az úthálózat korszerűsítésével, megépítésével kapcsolatos tárgyi és képi anyag, valamint a korszerű majorgazdálkodás, ló, juh- és selyemhernyó-tenyésztés, gőzmalomépítés dokumentumai.
A folyosó benyílóban például a Lánchíd építéstörténete követhető nyomon, amely kiállítás különleges darabja az alapkő letételénél használt ezüst vakolókanál.
Az épület keresztszárnyában, a Széchenyi- szárny emeletén az Országos Műszaki Múzeum anyaga:
"A magyar ipar Széchenyitől a XX. századig" c. kapott állandó kiállítási lehetőséget.
|
2. Hársfasor
A kastély bejáratával szemben indul a 20 méter széles 2,6 km hosszú, - és ma már a világörökség védelme alatt álló - hársfasor. Széchenyi Antal gróf és felesége Barkóczy Zsuzsanna 1754-ben ültette a szép kettős fasort.
Eredetileg lovaglóútként használták. Ültetéskor 645 kislevelű hárs mennyisége mára 461 darabra csökkent. A több mint 200 év alatt harmadrésze kipusztult. Átlagos magasságuk 16 m körül van. 1975-ben komoly anyagi ráfordítással állagmegvédő és rekonstrukciós munka indult; törzskönyvezés nyesés, plombálás (kibetonozás) ifjítás, pótlás.
|
|
 |
Mára azonban bebizonyosodott, hogy ez az állagmegóvási művelet nem hozott sikert. Az egyre előrehaladó pusztulás kapcsán 2002-ben drasztikus nyesési munkákat kezdtek, de a környezetvédő szakemberek nem találták jónak ezt a megoldást sem. Csak reménykedni tudunk, hogy egy új eljárással meghosszabbítható a hársfasor élete, a világörökség eme ritkasága.
A hársfasor végén találjuk a legnagyobb magyar fia, Széchenyi Béla és ifjú, szép nejének, Erdődy Hannának gyönyörű síremlékét. A piros gránitból készült, bronzdomborművekkel díszített, hatalmas szarkofágot Béla gróf emelte, a 27 évesen, kislánya születésekor elhunyt hitvese számára. Széchenyi Béla grófot, 46 évi özvegység után, 1918-ban, hőn szeretett neje mellé temették.
Sírfeliratukon ez áll:
" Legyenek oly boldogok a túlvilágon, amint egymást az életben hőn és hűn szerették."
A hársfasor végében kis kápolna és remeteség állott még. A mindenkori cenki remete feladata volt a kápolna őrzése, gondozása, a déli harangozás, valamint, hogy a kastélykápolna esti imáján részt vegyen, ministráljon, vasárnap a templomban az orgona fujtatását végezze. |
 |
|
3. Szent István plébániatemplom
Nagycenk község kulturális, történelmi és vallási középpontjában, a Széchenyi-tér dél-nyugati magaslatán áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom. Története közel hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át a katolikus hitről. 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. január 7-én már ezt írta naplójába:
" Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken." |
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt. |
4. Széchenyi szobor
A mai Széchenyi - teret a legnagyobb magyar szobra uralja. A magas, tagolt kőtalapzaton áll gróf Széchenyi István teljes alakos bronzszobra.
A szobor talapzatát a család címere díszíti, alatta
Széchenyi híres mondása: "Magyarország nem volt, hanem lesz"
Egészen pontosan: "Sokan azt, gondolják: Magyarország -volt -én azt szeretem hinni: lesz ! "
Az egyik leghitelesebb köztéri Széchenyi- szobor alkotója Stróbl Alajos szobrászművész, a kőtalapzaté Hild Károly soproni kőfaragómester.
A szobor költségeit országos gyűjtésből befolyt összegből, a község, a vármegye és Széchenyi Béla által felajánlott összegből fedezték.
|
|
 |
| A szobor ünnepélyes felavatásra 1897. szeptember 21-én,- Széchenyi István születésnapján -került sor. |
 |
|
5. Széchenyi Mauzóleum
A plébániatemplom mögött- balra- helyezkedik el a községi temető, amelynek közepén áll a Széchenyi-család temetkezési helyéül szolgáló sírbolt. A mauzóleum két részből áll: a belső rész egy ovális alaprajzú barokk kápolna, amelyet Barkóczy Zsuzsanna (Széchenyi Antal özvegye) építtetett a temető megnyitásával egyidőben, 1778-ban.
|
A téglalap alapú klasszicista előcsarnokot Széchenyi Ferenc emeltette hozzá 1806-1810 között, kastélyának átépítőjével Ringer Józseffel. A görögös homlokzat közepén két dór oszlop között nyílik a bejárat.
A kápolna oltárképét Hess Mihály egri művész festette (Krisztus mennybemenetele). Az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta kőkeretes lejárata, amelynek szűk lépcsője felett ez olvasható: "Voltunk mint ti, lesztek mint mi : por és hamu."
A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatti ovális tér bal oldalán nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchenyi leszármazott (a grófi famíliából) kapott helyet. Ugyancsak itt találjuk Széchenyi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és közelében azt a vasládát, amelyben Széchenyi István - az öngyilkos golyó által kiszakított - koponyacsontját láthatjuk.
Nyitvatartás:
Nyitvatartás ide kattintva tekinthető meg > > >
|
6. Széchenyi Múzeumvasút
A nagycenki Széchenyi-kastély közelében,
- a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút kezdeményezésére - 1972-ben épült meg a Közlekedési Múzeum 760 mm nyomtávolságú, gőzüzemű múzeumvasútja, a Széchenyi Múzeumvasút.
|
|
 |
A vasutat a GYSEV Zrt. üzemelteti, a szolgálatot gyermekvasutasok látják el.
A gőzmozdony és a vonatszerelvény a század elején, a 2003-ban beszerzett dízelmozdony 1950-ben épült.
Bár a múzeumvasút vonala mindössze 3600 m hosszú, mind a fiatal, mind a felnőtt "vasútbarátok" körében nagy népszerűségnek örvend.
A múzeumvasút 2016. március 26. – szeptember 18-ig szabad és munkaszüneti napokon, valamint a meghirdetett pénteki napokon közlekedik menetrend szerint:
Csütörtöki közlekedési nap:
2016. június 2.
Pénteki közlekedési napok:
2016. május 20, 27. június 3, 10. július 8, 15. augusztus 5. szeptember 9, 16.
Egyes előre meghirdetett napokon gőzmozdonnyal, máskor dízelmozdonnyal jár a Múzeumvasút.
Gőzmozdonyos közlekedési napok 2016-ban:
május: 1, 15, 16, 28, 29.
június: 3, 18, 25.
július: 23, 24.
augusztus: 20, 21.
szeptember: 17, 18.
Menetrenden kívüli időpontokra különvonat rendelhető.
A megrendelést vasútüzemi okok miatt kérjük legalább 7 munkanappal a kívánt indulás előtt a megküldeni!
Információ és különvonat rendelés:
GYSEV Zrt.
H-9400 Sopron, Mátyás kir.u.19.
Tel.: 99/577-244
E-mail: gysev@gysev.hu
Web: www.gysev.hu |
 |
|
7. Kisvasút skanzen
A Múzeumvasút végállomásánál (a Kastély vasútállomás mögött) találjuk a Közlekedési Múzeum szabadtéri kiállítását, ahol század eleji kisvasúti mozdonyokat és vagonokat mutatnak be, - a gyermekek legnagyobb örömére.
A bemutatóhely Széchenyi Istvánnak állít emléket, aki a magyar vasútfejlesztésben óriási szerepet játszott.
|
|
|
|
|
